A következőkben nem a hosszú hétvégéken népszerű wellness-szolgáltatások elszámolásáról, hanem a vállalkozás működésével összefüggő ingatlan bérletről lesz szó. Ide soroljuk a telephelyek bérbevételét szintúgy, mint a munkavállalók részére bérelt szállást.
A téma felhánytorgatását az indokolja, hogy az ingatlanbérlet adózása meglehetősen összetetté válhat, így érdemes a legelején tisztázni a bérbeadóval a részleteket a későbbi kellemetlen, adófizetéssel súlyosbított, meglepetések elkerülése érdekében.
A legelső kérdés, amit érdemes feltennünk, hogy a szállás nyújtója magánszemély-e vagy egyéni vállalkozó. Amennyiben az utóbbi, akkor további teendőnk nincs mint kifizetni a díjat és a bérleti díjról (szállásköltségről) kapott számlát eljuttatni a könyvelésre.
Ha azonban magánszemélyként folytatja a tevékenységét, tisztáznunk kell a körülményeket. Ehhez hasznos segítség lehet az általunk összeállított – ide kattintva letölthető – nyilatkozat, amely összesítve tartalmazza azokat a kérdéseket amelyeket meg kell vitatni a házigazdával.
Elsőként tisztázni szükséges, a későbbi adókötelezettség megállapításához, hogy a bérbeadó éves bevétele meghaladja-e az 1 millió forintot, amennyiben igen, úgy a 16% szja mellett további 14% egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség is keletkezik majd.
Hasonlóan központi kérdés az alkalmazott (költség)számítási módszer is, amely a segítségünkre lesz a kifizetendő összeg meghatározásában.
A legegyszerűbb helyzetben akkor találjuk magunkat ha szállásadónk úgy nyilatkozik – a nyilatkozat beszerzése rendkívül fontos! – tételes átalányadózással tesz eleget az adókötelezettségének. Ez az egyetlen kivétel a szabály alól, miszerint a bérbevevő vállalkozásnak kell az adót megállapítania, a kifizetendő összegből levonnia és az adóhatóság felé megfizetnie. Az átalányadózás esetén a bérbeadó lesz aki az adót megfizeti, részére a teljes bérleti díjat kell kifizetni, levonás nélkül.
Ettől eltérően a bérbeadó magánszemélyek választhatják a 10% költséghányad alkalmazását (ez a leggyakoribb) amikor a bevételük 90%-át tekintjük az adó alapjának és az így kiszámított adót vonjuk le a teljes bérleti díjból. Például egy 10ezer forintos bérleti díj után, 10%-os költséghányad alkalmazása esetén az adókötelezettség: 10.000 Ft*0,9*0,16=1.440 Ft, így a bérbeadó kezébe 10.000 Ft-1.440 Ft=8.560Ft-ot kell adnunk.
A harmadik lehetőség a tételes költségelszámolás alkalmazása, amikor a bérbeadó meghatározza, hogy a bérleti díjjal szemben milyen összegű költségei merültek fel. Ebben az esetben ennek a kettőnek a különbözete adja a jövedelmet amelyből az adót számoljuk.
Mivel az adót a bérbevevő vállalkozásnak kell megállapítania – tehát a bérbeadások számfejtésre kell, hogy kerüljenek – szükséges beszerezni a bérbeadók személyes adatait is.
A bérbeadók egy része, a könyvelőjével egyeztetve, vagy attól függetlenül a számláján feltünteti a levonandó adó összegét, ez azonban nem helyettesíti a nyilatkozatot.
Mivel bérleti díj kifizetésekor elmaradt, vagy téves összegű adóelőleg levonás a későbbiek során visszaüt, hiszen ettől függetlenül a magánszemély bérbeadó részére teljesített kifizetést számfejteni kell és az adóját az adóhatóság felé meg kell fizetni, így kiemelten fontos, hogy a részletek tisztázása, a bérbeadó nyilatkoztatása, az adóelőleg meghatározása megtörténjen.
A bérbeadásra vonatkozó nyilatkozat-minta letölthető ide kattintva.
