A 2015. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések szerint immáron a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, ilyen módon szabadságra jogosító időként kell figyelembe venni.
A korábbi szabályok szerint naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség időtartamára nem járt szabadság a munkavállalónak. Az új rendelkezés értelmében mostantól teljesen mindegy a szabadság kiadása szempontjából, hogy a munkavállaló 5, vagy 155 napig nem tett eleget rendelkezésre állási kötelezettségnek betegsége miatt. Az is közömbös, hogy mi volt a keresőképtelenség oka.
