A fejlesztők gyöngyszeme az áfa változás miatti problémákra az előleg kérdéskörében:
Zeus ASP dokumentáció
Kelt: 2009. július 2.
2009. július 1-je előtt kapott előleg elszámolása 2009. június 30-a után
2009. július 1-je előtt fizetett előlegek és június 30-a után teljesített ügyletek áfaelszámolása
[módosító tv. 56. §, áfatörvény 59., 84. §]
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 82-83.§-ait módosította – az általános adómértéket 20%-ról 25%-ra emelte, valamint bizonyos termékek esetében 18%-ra csökkentette – az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény). A módosító törvény szerinti új adómérték 2009. július 1-jén lép hatályba, mely rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a fizetendő adó megállapításának – áfatörvény 84. § szerinti – időpontja 2009. június 30. napját követi.
A 2009. július 1-je előtt – a hatálybalépést követő teljesítésre – kézhez vett, jóváírt előlegre a módosító törvény e főszabálytól eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
Az előleg kézhezvétele, jóváírása az áfatörvény 59. §-a alapján adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpont. Ha ez az időpont 2009. július 1-je előtti időszakban van, akkor az előleg után 20%-os adómértékkel kell az adót megállapítani. (Az előleg a törvény alapján úgy tekintendő, hogy az az áfa arányos összegét is tartalmazza.)
A július 1-je utáni teljesítési időpontban az ellenértéknek az előleggel csökkentett része után már az új adómérték alkalmazásával kell a fizetendő áfa-t megállapítani. Mivel az előleg (nettó értéke) és a fennmaradó összeg külön-külön képez (és eltérő időpontban) adóalapot, az előlegre (annak kézhezvételekor) és a fennmaradó összegre (a teljesítés időpontjában) különböző adókulcs vonatkozik.
Az előlegszámlán és a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán feltüntetendő helyes adóalap és adóösszeg kiszámításának módja attól függ, hogy a szerződésben áfa nélküli ellenértéket adtak-e meg a felek vagy áfa-val növelt ellenértéket. (Amennyiben a szerződés az áfa-ról nem tartalmaz rendelkezést, úgy kell tekinteni, hogy az ár áfa-val növelt.)
Az ellenérték áfa nélküli ár
Ilyenkor a nettó (áfa nélküli) ellenértékből kell levonni az előleg nettó (áfa nélküli) összegét, (természetesen az előlegre még 20%-os áfa kulcs vonatkozik), és a különbözetre (amely szintén nettó érték) rá kell számolni a 25%-os áfát.
Példa:
szerződés szerinti ellenérték 300000.-Ft + áfa
július 1-je előtt fizetett előleg összege 180000.-Ft
az adóalap 150000.-Ft, az adó összege 30000.-Ft.
A végszámla tételeinek számítása:
300000.-Ft + áfa
Le előleg:
-150000.-Ft + 30000.-Ft áfa
különbözet 150000.-Ft + 37500.-Ft áfa
összesen
adóalap 300000.-Ft + áfa 67500.-Ft
Az ellenérték áfa-val növelt ár
Ebben az esetben a bruttó (áfa-val növelt) árból kerül levonásra az előleg bruttó (áfa-t is tartalmazó) összege (az előlegre vonatkozó adó mértéke 20%), majd a különbözetre jutó adót az új adómérték (25%) alkalmazásával, felülről számolva (0,20-dal szorozva) állapítjuk meg, mivel a kivonás eredményeként kapott összeg is bruttó összeg.
Példa:
szerződés szerinti - áfa-val növelt - ellenérték 360000.-Ft
július 1-je előtt fizetett előleg összege 180000.-Ft
(az adóalap 150000.-Ft, az adó összege 30000.-Ft)
A végszámla tételeinek számítása:
ellenérték 360000.-Ft
Le előleg:
-180000.-Ft (150000.-Ft + 30000.-Ft áfa)
különbözet 180000.-Ft, abból adóalap 144000.-Ft, áfa 36000.-Ft
összesen
adóalap 294000.-Ft
adó 66000.-Ft
A fenti példából is látható, hogy mindkét módszer esetén érvényesül az a szabály, hogy csak az előleggel csökkentett ellenértékrészre vonatkozóan alkalmazható a 25%-os adókulcs.
Forrás: APEH honlap: http://www.apeh.hu/adoinfo/afa080101_hatalyos/afamod_090616.html
Példánkban az APEH közleményben látható második példát vezetjük le a Zeus programban, más összegekkel, tehát amikor bruttó összegre szólt a megállapodás.
A példa rövid leírása:
Az Asztalos Kft. (vevő) 2009.06.10-én fizetett bruttó 60.000 Ft előleget 10 db kesztyűre, melynek kialkudott bruttó vételára 15.000 Ft (1.500 Ft/db) és 40 db nadrágra, melynek kialkudott bruttó vételára 135.000 Ft (3.375 Ft/db). A kialkudott teljes vételár összesen bruttó 150.000 Ft. A befizetett előleg tehát a teljes vételár 40%-a.
Cégünk kiállította az előlegről szóló számlát, 50.000 Ft + 10.000 Ft ÁFA = bruttó 60.000 Ft összegről 2009.06.10-én.
Az adótörvény előírásai szerint a 2009.06.30-a után teljesítésbe ment előlegek elszámolásakor az előleg összegére jutó áruellenértéket még 20%-os ÁFA-val kell leszámlázni a végszámlán, míg az előleg összegét meghaladó ellenértékrészt már 25%-os ÁFA-val kell kiszámlázni.
Tehát minden cikket meg kell bontani két részre a kapott előleg arányában, az előleggel már kiegyenlített részt 20%-os ÁFA-val, a maradék összeget pedig 25%-os ÁFA-val számlázzuk.
A 20%-os ellenérték kiszámlázásához létre kell hozni egy speciális cikket a cikktörzsben.
- A cikk típusa Szolgáltatás legyen
- Az elnevezése lehet Előleg korrekció
- A cikk csoport lehet akár Szolgáltatások, de választható akár bármelyik másik cikk csoport is
- A Főkönyvi kategória mindenképpen az a kategória legyen, amelyik a leszámlázandó termékek főkönyvi kategóriája, mert fontos, hogy az Előleg korrekcióval leszámlázott áruellenérték-rész az eladott árunak megfelelő árbevétel számlára kerüljön.
- A mennyiségi egység legyen db
- S az értékesítés ÁFA kódja pedig 20% É
A végszámla kiállítása következik 2009.07.02-án.
Először válasszuk ki a felhasználható előlegek közül a 2009.06.10-én kapott bruttó 60.000 Ft előleget.