Böjtelő havának 23-ad napján, nagyságos Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kihírdettetet, hogy mely corporatióinak leend az Úr 2010. esztendeje során vizsgálatja.
(részletek)
Az ellenőrzés legfontosabb feladata 2010. évben továbbra is az adóelkerülés és a költségvetésnek történő károkozás különböző formáival szembeni fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák nyomon követése, valamint a jogszabályváltozásokból, illetve jogszabályi előírásokból eredő egyéb feladatok teljesítése.
[...]
A korábbi évek ellenőrzési irányainak továbbviteleként folytatni kell azon vállalkozások kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre az alábbiakban
felsorolt kockázatok valamelyike jellemző:
- a bevallások benyújtásának elmaradása;
- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
- több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
- nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt követő időszakban;
- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelemben;
- harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
- áfa-mentes termékimport bevallása
- összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés;
- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel.
A fenti szempontokon túlmenően a kockázatelemzés során figyelemmel kell lenni azokra az adózói jellemzőkre is, amelyek adóelkerülő magatartásra utalhatnak:
- azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj, bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;
- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő adózókra;
- a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalapcsökkentést alkalmazókra;
- a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó, vagy más adónemre átvezető adózókra;
- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző, külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;
- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére.
Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is, azon belül:
- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett, jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által alapított új cégek kijelölése;
- a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
- azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
[...]
A csalárd adózói tevékenység megkezdésének megelőzése érdekében egyedi kockázatelemzés során értékelni kell minden egyes jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságnál a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatos adatokat, valamint az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozásokat. A kockázatelemzési megoldásokat alkalmazni kell az átalakuló és a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások ellenőrzésének elrendelése során. 2010-ben figyelemmel kell lenni a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kockázatok kezelésére is.
[...]
Kiemelten nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági tevékenységüket bejelentés nélkül
gyakorló vállalkozók feltérképezésére, különösen azokon a területeken, ahol magas az
előfordulás gyakorisága.
Az ellenőrzési célok megvalósítását szolgálja a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésének vizsgálata, ideértve az előlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban előírt számlakibocsátási kötelezettség eseteit is. A gazdasági tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek megléte nélkül történő számlakibocsátás feltárása, vagy a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának megállapítása utólagos ellenőrzést eredményezhet. Az adatok gyűjtését célzó ellenőrzések fontos irányának kell tekinteni az igazolatlan eredetű áruk feltárását.
A megfelelő adózói nyilvántartások hiánya, a készpénzkészlet és a pénztárgép összesítő adatának eltérése, illetve a számla- és nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása felhívja a figyelmet az adókötelezettségek teljesítése alaposabb vizsgálatának szükségességére.
[...]
Továbbra is ellenőrizni kell a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokról szóló számlák és más bizonylatok megőrzési kötelezettségének teljesítését, különös tekintettel az eva alanyokra, valamint az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra és mezőgazdasági őstermelőkre.
[...]
2010-ben folytatódik a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságának ellenőrzése.
[...]
A korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai alapján a leginkább érintett területek vizsgálata indokolt, ezek közé tartozik például
- a számítástechnikai eszköz kereskedelem,
- a mobiltelefon kereskedelem,
- az irodai segédanyagok kereskedelme,
- a logisztikai tevékenység,
- a szállítmányozás,
- a gabona kereskedelem.
A vizsgálati kör kiterjesztését, szükség esetén központosított, vagy más országok adóhatóságaival közös ellenőrzések lefolytatását teszi szükségessé az ún. adóminimalizáló vállalkozások, vagy a számlázási láncolatok feltérképezése.
[...]
Fokozott figyelemmel kell kísérni azokat a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik járulékfizetési kötelezettségüket a tevékenységre jellemző keresetnél alacsonyabb összeg után teljesítik.
[...]
Hangsúlyt kell fektetni a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálatára a vendéglátóhelyeken.
Folytatni kell a rendezvényeken, kiállításokon foglalkoztatott hostessek és más dolgozók jogviszonyának, adó- és járulékkötelezettsége teljesítésének ellenőrzését.
Vizsgálni szükséges a szórakoztató tevékenységet folytató nonprofit szervezetek, egyesületek, klubok, szerencsejáték szervezők tevékenységének és gazdálkodásának jellemzőit.
2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök:
- a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
- az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;
- a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
- a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.
[...]
Kiemelten kell ellenőrizni az irányelv mellékletében szereplő tevékenységeket végzőket, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató 50 %-a.
Az ellenőrzések során kiemelten kell vizsgálni:
- a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel,
- a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel és
- a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel
foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásainak valóságtartalmát, nyilvántartásainak teljeskörűségét, alvállalkozói és egyéb szerződéses kapcsolatainak dokumentáltságát, foglalkoztatottjainak jogviszonyát, adó- és járulékfizetési kötelezettségét, valamint e kötelezettségek teljesítését.
[...]
A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai:
- a bevallásukban járulékalany foglalkoztatottat nem szerepeltető adózók;
- a takarító vállalkozások láncolatai;
- az e-kereskedelem működése;
- a fizető-vendéglátással és a falusi turizmussal foglalkozók.
[...]
Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai
Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza, hogy az adóhatóság ellenőrzési feladatait milyen ellenőrzési fajták keretében végezze. Az egyes ellenőrzési típusok arányszámai 2010-re vonatkozóan a következők:
a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések (ideértve az egyszerűsített ellenőrzéseket is) 59,8 %
Ebből
- legnagyobb (első 3000) adóteljesítményű adózó ellenőrzései 12,0 %
- vagyongyarapodási vizsgálatok 12,0 %
bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések 0,1
- átalakuló, tevékenységüket kezdő, adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzései 17,0 %
- kiutalás előtti ellenőrzések 8,0 %
b) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzések 0,1 %
c) egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések 31,6 %
d) adatok gyűjtését célzó ellenőrzések 8,1 %
e) ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzések 0,2 %
f) egyéb Art-on kívüli ellenőrzések (pl. 1+1%, szerencsejáték, lakáscélú támogatás ellenőrzése) 0,2 %