Egyszer?bbített foglalkoztatás

Eltávozott...

2010. március 31-én végs? nyugalomba vonul, a sokunk által ismert, használt, gy?lölt-szeretett AM könyv. Helyét felváltja a kevesebb munka (mármint papírmunka) ígéretével érkez? (cinikusan megjegyezhetnénk hiteget?) egyszer?sített foglalkoztatás. Az új rendet a 2009. évi CLII. törvény vezette be és a maga mindössze (végtére is az egyszer?sítés a cél) 25 paragrafusával változtatja meg az alkalmi-, idény- és háztartási munkát végz?k (és foglalkoztatóik) mindennapjait.

Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy az új szabályok alapjaiban nem rázzák meg az alkalmi munkásokra vonatkozó irányelveket. De nézzük lépésr?l-lépésre mi a pálya:

Talán a legfontosabb, hogy mikor van lehet?ség az egyszer?sített foglalkoztatás (egyszer?sített foglalkoztatás.) alkalmazására a mindennapokban? A jogszabály négy kategóriába sorolta azokat a tevékenységeket amelyek kapcsán egyszer?sített foglalkoztatás típusú jogviszony létesíthet?:

természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,

kiemelked?en közhasznú szervezetnek min?sül? munkáltató által,

mez?gazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy

alkalmi munkára.

Felmerülhet a kérdés, hogy melyik csoportra vonatkozó szabályokat (igen, az egyes csoportokra más és más szabályok vonatkoznak) szükséges a kedves Olvasónak magára nézve irányadónak tekintenie. Következzék hát egy rövid kis áttekintés.

A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint:

1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt él? személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,
2. mez?gazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erd?gazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az el?állított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeit?l függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely id?szakához vagy id?pontjához köt?dik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott id?re szóló munkaviszony egybefügg? id?tartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,
3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefügg? mez?gazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történ? anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott id?re szóló munkaviszony egybefügg? id?tartama a 2. ponttól eltér?en a harmincegy napot meghaladhatja,
4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemr?l szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jelleg? turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,
5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
   • legfeljebb öt egymást követ? naptári napig, és
   • egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
   • egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

   létesített, határozott id?re szóló munkaviszony.

Természetesen most is vannak akiknek nem áll a zászló:

• Nem létesíthet? egyszer?sített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerz?dés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvér?l szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
• Ha a munkaviszony nem egyszer?sített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerz?dés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszer?sített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
• Nem létesíthet? egyszer?sített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztvisel?k jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
• A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § a) pontja által meghatározott harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mez?gazdasági idénymunka, valamint a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható egyszer?sített módon létesíthet? munkaviszony alapján.

A korábbiakban a legnagyobb vonzer?t (az egyszer? ügyintézés mellett) az alacsony közterhek jelentették. Sajnálattal tájékoztatunk mindenkit hogy ez megsz?nt! Immár minden foglalkoztatott tekintetében a Munka Törvénykönyvének (és igen a kötelez? legkisebb munkabérr?l és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez ugyebár azt jelenti, hogy a foglalkoztatott részére a legalább legkisebb kötelez? bérösszeget ki kell fizetni (a foglalkoztatás jellegét?l függ?en napi vagy órabérben) és azután kell megfizetni a járulékokat (amik csak ismétlésképp: személyi jövedelemadó: 17%, egészségbiztosítási és munkaer?piaci járulék: 3%, nyugdíjbiztosítási járulék: 24%). És hogy mit nyer ezzel a munkavállaló? Jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra.

És végül a nagy kérdés, mennyi papírmunkával is jár mindez? Nos a kérdés eléggé összetett a jogszabályalkotók meghatározták az egyszer?sített foglalkoztatás-hoz alkalmazandó dokumentumokat, készítettek munkaszerz?dés és jelenléti ívet is (az irodánk által digitalizált változat elérhet? a következ? hivatkozáson: - hivatkozás - ).

És hogy mindez hogyan is m?ködik a való világban?

Amennyiben megszületett a végs? döntés az egyszer?sített foglalkoztatás alkalmazásáról, s?t már az újdonsült alkalmazottak is a küszöböt rágják, a munka megkezdése el?tt legalább 1 nappal be kell jelenteni ?ket az illetéke adóhatósághoz.

A bejelentést a munkáltató választása szerint

a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni,

mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet (2010. július 1-t?l),

magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet (a központi elektronikus szolgáltató rendszerben m?köd? központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül).

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaid? változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az adózás rendjér?l szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) általános szabályait kell alkalmazni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fentiek szerint valamennyi elektronikus bevallónak min?sül? ügyfelünk a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül köteles bejelentését megtenni az erre rendszeresített nyomtatványon. Irodánk, hasonlóan a hagyományos jogviszonyokban foglalkoztatott munkavállalókéhoz e bejelentés megteszi, amennyiben arra megbízást kap. Ehhez mindössze a következ? adatokra van szükségünk:

Az alkalmazott neve, születési neve, lakcíme, születési helye, ideje, anyja neve, adóazonosító jele, TAJ-száma, magánnyugdíjpénztári tagsága, betöltött munkaköre, (napi vagy óra) bére.

A munkaviszony kezdete, vége, munkavégzés helye, napi munkaid?, jellege (háztartási munka, idénymunka, alkalmi munka).

A fenti adatok alapján természetesen elkészítjük a munkaszerz?dés és a jelenléti ívet is.

A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak min?sül, annak a munkavégzés megkezdéskor történ? aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követ? ötödik év végéig köteles meg?rizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

Kérjük Ügyfeleinket, hogy munkavégzés befejezésekor mind a munkaszerz?désb?l, mind a jelenléti ívb?l 1-1 példányt a bérszámfejtés részére szíveskedjenek visszajuttatni! Az egyszer?sített foglalkoztatás jelleg? jogviszonyok vonatkozásában (akárcsak korábban az AM könyvek esetében) a foglalkoztatót bevallási kötelezettség terheli, melynek határideje a tárgyhót követ? hónap 12-e. Felhívjuk a figyelmet, hogy a késedelmesen beérkezett jelenléti ívek és munkaszerz?dések miatt szükségessé váló önellen?rzésekre Irodánk pótdíjat számít fel.

Felhívnánk továbbá a figyelmet, hogy az el?z? években napvilágot látott az AM könyveket érint? visszaélések miatt az alkalmi foglalkoztatás kiemelt ellen?rzési területnek tekinthet?, így feltételezhet? hogy az egyszer?sített foglalkoztatások tekintetében is fokozott adóhatósági figyelemre lehet számítani.