Egyszerűbbített foglalkoztatás

Eltávozott...

2010. március 31-én végső nyugalomba vonul, a sokunk által ismert, használt, gyűlölt-szeretett AM könyv. Helyét felváltja a kevesebb munka (mármint papírmunka) ígéretével érkező (cinikusan megjegyezhetnénk hitegető) egyszerűsített foglalkoztatás. Az új rendet a 2009. évi CLII. törvény vezette be és a maga mindössze (végtére is az egyszerűsítés a cél) 25 paragrafusával változtatja meg az alkalmi-, idény- és háztartási munkát végzők (és foglalkoztatóik) mindennapjait.

Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy az új szabályok alapjaiban nem rázzák meg az alkalmi munkásokra vonatkozó irányelveket. De nézzük lépésről-lépésre mi a pálya:

Talán a legfontosabb, hogy mikor van lehetőség az egyszerűsített foglalkoztatás (egyszerűsített foglalkoztatás.) alkalmazására a mindennapokban? A jogszabály négy kategóriába sorolta azokat a tevékenységeket amelyek kapcsán egyszerűsített foglalkoztatás típusú jogviszony létesíthető:

természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,

kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,

mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy

alkalmi munkára.

Felmerülhet a kérdés, hogy melyik csoportra vonatkozó szabályokat (igen, az egyes csoportokra más és más szabályok vonatkoznak) szükséges a kedves Olvasónak magára nézve irányadónak tekintenie. Következzék hát egy rövid kis áttekintés.

A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint:

1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,
2. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,
3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,
4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,
5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
   • legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
   • egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
   • egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

   létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Természetesen most is vannak akiknek nem áll a zászló:

• Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
• Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
• Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
• A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § a) pontja által meghatározott harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka, valamint a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony alapján.

A korábbiakban a legnagyobb vonzerőt (az egyszerű ügyintézés mellett) az alacsony közterhek jelentették. Sajnálattal tájékoztatunk mindenkit hogy ez megszűnt! Immár minden foglalkoztatott tekintetében a Munka Törvénykönyvének (és igen a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez ugyebár azt jelenti, hogy a foglalkoztatott részére a legalább legkisebb kötelező bérösszeget ki kell fizetni (a foglalkoztatás jellegétől függően napi vagy órabérben) és azután kell megfizetni a járulékokat (amik csak ismétlésképp: személyi jövedelemadó: 17%, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: 3%, nyugdíjbiztosítási járulék: 24%). És hogy mit nyer ezzel a munkavállaló? Jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra.

És végül a nagy kérdés, mennyi papírmunkával is jár mindez? Nos a kérdés eléggé összetett a jogszabályalkotók meghatározták az egyszerűsített foglalkoztatás-hoz alkalmazandó dokumentumokat, készítettek munkaszerződés és jelenléti ívet is (az irodánk által digitalizált változat elérhető a következő hivatkozáson: - hivatkozás - ).

És hogy mindez hogyan is működik a való világban?

Amennyiben megszületett a végső döntés az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazásáról, sőt már az újdonsült alkalmazottak is a küszöböt rágják, a munka megkezdése előtt legalább 1 nappal be kell jelenteni őket az illetéke adóhatósághoz.

A bejelentést a munkáltató választása szerint

a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni,

mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet (2010. július 1-től),

magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet (a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül).

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) általános szabályait kell alkalmazni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fentiek szerint valamennyi elektronikus bevallónak minősülő ügyfelünk a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül köteles bejelentését megtenni az erre rendszeresített nyomtatványon. Irodánk, hasonlóan a hagyományos jogviszonyokban foglalkoztatott munkavállalókéhoz e bejelentés megteszi, amennyiben arra megbízást kap. Ehhez mindössze a következő adatokra van szükségünk:

Az alkalmazott neve, születési neve, lakcíme, születési helye, ideje, anyja neve, adóazonosító jele, TAJ-száma, magánnyugdíjpénztári tagsága, betöltött munkaköre, (napi vagy óra) bére.

A munkaviszony kezdete, vége, munkavégzés helye, napi munkaidő, jellege (háztartási munka, idénymunka, alkalmi munka).

A fenti adatok alapján természetesen elkészítjük a munkaszerződés és a jelenléti ívet is.

A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

Kérjük Ügyfeleinket, hogy munkavégzés befejezésekor mind a munkaszerződésből, mind a jelenléti ívből 1-1 példányt a bérszámfejtés részére szíveskedjenek visszajuttatni! Az egyszerűsített foglalkoztatás jellegű jogviszonyok vonatkozásában (akárcsak korábban az AM könyvek esetében) a foglalkoztatót bevallási kötelezettség terheli, melynek határideje a tárgyhót követő hónap 12-e. Felhívjuk a figyelmet, hogy a késedelmesen beérkezett jelenléti ívek és munkaszerződések miatt szükségessé váló önellenőrzésekre Irodánk pótdíjat számít fel.

Felhívnánk továbbá a figyelmet, hogy az előző években napvilágot látott az AM könyveket érintő visszaélések miatt az alkalmi foglalkoztatás kiemelt ellenőrzési területnek tekinthető, így feltételezhető hogy az egyszerűsített foglalkoztatások tekintetében is fokozott adóhatósági figyelemre lehet számítani.